Hamvazószerdával ünnepélyesen is véget ér a tarka-barka jelmezek és maskarák időszaka. Végre eltehetjük a kalózkalapokat és a sellőfarkakként funkcionáló csillogó szoknyarészeket, de a műanyag varázspálcákkal és a díszes koronákkal ellentétben a jelmezek tisztításával bőven meggyűlhet a bajunk.
Ahhoz, hogy kistestvér, uncsitesó, keresztlány is élvezhesse a három éjszakán át varrt jelmezcsodákat, bizony érdemes még azelőtt eltüntetni a málnaszörp és lekvárfoltokat, mielőtt gondosan becsomagolva eltesszük a gardróbszekrény elérhetetlen felső polcára.
Ha megkérdezünk egy óvodás vagy alsó tagozatos általános iskolás lányzót, tízből nyolc garantáltan kiránylány, hercegnő vagy tündérlány volt az ovis, vagy iskolás farsangon. Bár a megvalósítás gyakorlati tárháza voltaképpen végtelen, mindegyik jelmez közös eleme a tüll. Nos, a tüll nemcsak gyorsan gyűrődő és csúnyán száradó anyag, még vasalni sem lehet, így lehetőség szerint álljunk őrt, amikor lánygyermekünk éppen kötélhúzóversenybe, vagy lekvárosfánk evő versenybe szállna be! Ha mégis visszavonhatatlanul elszíneződött, koszolódott az anyag, a gyapjúprogrammal próbálkozzunk.
Így Burnett kis hercegnői ismét szárnyra kaphatnak és bátran kalandozhatnak Tündérországban, Csongorral és János vitézzel, vagy akár nélkülük is.