A húsvéti locsolkodás a magyar néphagyomány része. Néhány kevéssé ismert, szép népi locsolóverssel, illetve egy locsolás utáni válaszverssel köszöntjük olvasóinkat!
Kinyílott az aranyeső, én voltam ma a legelső,
ki kora reggel locsolkodni kelt fel
minden szôke, barna lány, mint a piros tulipán
virulva-viruljon, rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni, szabad-e locsolni?
Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére
Mert a lányok szép virágok
Illatos víz illik rájuk
Ne fuss hát el, szép virágom,
Locsolónak csók jár, három.
Korán reggel útra keltem, se nem ittam, se nem ettem.
tarisznya húzza a vállam, térdig kopott már a lábam.
bejártam a fél világot, láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam, hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi, locsolásért jár egy puszi.
E szép ajtón bekopogék, ha nem bánják, locsolkodnék.
Öntök asszonyt lányával, Várok tojást párjával.
Ha pedig sajnáljátok, Mindjárt porrá áztok,
mert kölni helyett vizet öntök rátok!
Válaszvers hölgyeknek:
Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek Téged,
Tojás lesz a fizetséged.
Aki adta, ne feledd,
És a tojást el ne ejtsd!